
Dél-Csehország egyik legnagyobb városa, mely mégis megtudta õrizni kisvárosi hangulatát minden bájával egyetemben. Fontos szerepet játszott a huszita felkeléseknél, és egy idõben itt tartották a császári ereklyéket is. Több okból is érdemes felkeresnünk e történelmi emlékkel és kincsekkel teli, Prágától 150 km-re található várost. Az irodalomban kicsit járatosaknak valószínûleg Svejk katonát idézi, míg a sörkultúra tudósainak a mára világhírû Budvar (Budweiser) sört juttatja eszébe, amelyet máig itt gyártanak. Van itt más látnivaló is: a II. Premysl Otakar fõtér szépsége önmagában is megéri az utazást, a gótikus-reneszánsz Fekete-torony, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a városkára szépséges fõterével és ámulatba ejtõ középkori alapokon nyugvó alaprajzával, a kolostor és a Vasszûz tornya, amely a legenda szerint kínzókamraként is szolgált egy idõben. Itt található a hazánkban is ismert Hardmuth ceruzákat gyártó Versatil ceruzagyár, mely már a XVIII. század óta mûködik.
A város 100x100 méteres főterén több tucatnyi gyönyörű reneszánsz épületet találunk, ezek nagy része a XVI. században épült. A tér közepén az 1720-as években épült Sámson szökőkutat látjuk. A téren a szökőkút közelében van egy szabálytalan formájú kő, ami a régi akasztófahelyét jelöli. Nem ajánljuk, hogy ezt keressék meg, mert a legenda szerint aki rálép, nem talál utána haza. A tér keleti oldalán a csak kívülről elegáns Grand Hotel Zvon épületét látjuk, figyeljük meg, hogy milyen különlegesen szép épület van közvetlenül mellette a Karla IV. utca sarkán. A tér másik oldalán az 1545-ben épült, 1730-ban újjáépített és bronzsárkányokkal kiegészített, majd a XIX. században kibővített Városháza épületét láthatjuk. A főtéri házak felújítását 2001 végén fejezték be.
A főtér északkeleti sarka mellett van közvetlenül az 1550 és 1578 között épített Fekete Torony. A torony egyszerre szolgált harang- és tűztoronyként; egy család (illetve több) egészen az 1950-es évekig élt a torony legfelső részén. A tornyot nem túl romantikus okokból hívják feketének: a XIX. században a kosztól lett ilyen a színe (azóta lemosták). Összesen 225 lépcsőfokon jutunk fel a harangig, ahonnan jó kilátás van a városra. A torony csak áprilistól októberig van nyitva, 10-18 óráig. Fizetni fent kell, felnőtteknek 20, gyerekeknek mindössze 10 koronát. Évente egyszer lépcsőfutóversenyt is rendeznek a toronyban - a bátrak benevezhetnek rá.
A főtérrel párhuzamos Cseh utcában szebbnél szebb gótikus és reneszánsz árkádos házakat láthatunk (pl. a 9. szám alatt). Ebben az utcában nagyrészt cseh mesteremberek (szabó, cipész, kovács) laktak, amikor a városnak még vegyes cseh-német lakossága volt. Ha a főtér forgatagát túl nagynak találjuk, itt nyugodtan gyönyörködhetünk a város szépségében.
A Domikánus Kolostorba a Piaristicke náměstíről jutunk be; a kerengő folyosójáról jobbra van a bejárat magába a templomba (a kolostort 1949-ben bezárták, de a hozzá tartozó templom még ma is működik). A kolostor építését a város alapításával egy időben, 1265-ben kezdték, de az építkezést csak a XV. században fejezték be. A kolostort pénzverdeként is használták egy időben. A kerengő mellett ma egy kisebb kertet találunk, bent a templomban pedig szokatlanul hatalmas freskókat.
A Sóház a kolostor mellett van. Lépcsős tetejéről könnyen felismerhetjük. 1531-ben épült. Előbb magtárnak, majd lőportárnak, végül sóháznak használták. A homlokzaton három, a hátsó falon egy kőből faragott arcot láthatunk. A legenda szerint tolvajokról mintázták őket, akiket a templomban kaptak rajta; fejüket vették, majd kifüggesztették a fejüket a Sóház falára.
Sör! A világ egyik legismertebb sörgyára csak csoportosan látogatható. Jelentkezni a 77 05 341-es telefonszámon vagy valamelyik főtéri információs központon keresztül kell (lásd feljebb). Nyitva 9-től 15 óráig (nyáron 16,30-ig). Az idegenvezetés angolul, németül, franciául vagy csehül kérhető. Hétköznap sörkóstoló nélkül 70, ezzel együtt 88, hétvégén 100, illetve 118 koronát kell fizetnünk. Diákoknak hétköznap 20 vagy 38, hétvégén 50 vagy 68 koronát kell fizetniük. A látogatás 80 percig tart.
Hradec Králové az azonos nevű kerület központja, az Elba és az Orlice folyók partján fekszik. A városban székel a Hradec Králové-i püspök. Königgrätz hagyományosan a cseh királynők városa is. A város főtere a Nagy tér. Jelentős épületei a Szentlélek székesegyház, a Fehér harangtorony, a Városháza, a püspöki palota, a Nagyboldogasszony templom, az egykori jezsuita kollégium és a Santini átrium. Hradec Královét keresztülszelik a modern épületek, emiatt megkapta a Köztársaság szalonja címet. A modern épületek nagy részét Jan Kotěra szecesszionista építész szabta meg. Ő tervezte a helyi múzeum épületét. Az első világháború után a város vezető építésze Josef Gočár lesz, ő a város új részeinek tervezője, többek között ő tervezte a Ullrich teret és a Vasúti igazgatóság épületét. Ő alakította ki a Masaryk teret a mai formájára, Masaryk szobrával, ő tervezte az iskolakomplexum épületét A város egyedi panorámával rendelkezik. Az óvárosban több építészeti stílus keveredése figyelhető meg. Itt található a turisztikai szempontból igen érdekes Gyógynövények Botanikus Kertje, a hradeci Óriás Akvárium (Obří akvárium), vagy az akvacentrum. Az Orlice folyó védett övezete vagy a Hradeci erdők is meglátogathatók. A város fontos gócpont a téli sportok kedvelőinek is, mivel a közelében található Csehország legmagasabb
hegysége a Krkonoše illetve az Orlicei-hegyek. A város kedvező lehetőségeket biztosít a színházak kedvelőinek is. A város színházai: az Adalbertinum, a Sárkány Bábszínház (loutkové Divadlo Drak), a Klicper Színház (Klicperovo divadlo). A városban található színházak: Centrál, Širák nyári mozi (letní kino), Cinestar.
1996 óta a világörökség része. Valamikor Prága után Bohémia második legfontosabb városa volt. Ennek oka, hogy a város alatt gazdag ezüstbányát fedeztek fel. Találunk itt kávézókat, katedrálisokat, s nem csoda, ha magunkban Prágával hasonlítjuk össze. Festői szépségében vetekszik Prágával, de lakói barátságosabbak, árai pedig alacsonyabbak. A történelmi központ kis területre koncentrálódik, gyalogosan bejárható.
Kutná Hora legszembetűnőbb épülete a Szent Barbara Katedrális. A belső dekorációjából említést érdemel a középkori bányászváros világi életét bemutató, azidőtájt készült freskósorozat. A katedrális mellett épült fel egy monumentális kora barokk épület, a Jezsuita Kollégium. Jónéhány más figyelemre méltó épület is látható a közelben, mint például "Hradek" (a kis vár), amely ma a középkori bányász- és pénzügyi életet bemutató kiállításnak ad otthont. A túra részeként érdemes meglátogatni valamelyik
ezüstbányát is a közelben. Egy másik érdekesség az ún. Olasz Udvar, amely egykor a Cseh állam pénzverdéje, valamint Bohémia királyi rezidenciája volt. Ma a Királyi Pénzverde elnevezésű állandó kiállítást lehet itt megtekinteni. Kutná Hora nemesi épületeinek, szűk utcácskáinak és szabálytalan alakú tereinek köszönhetően igazi középkori hangulatot áraszt. A Gótikus Kőszökőkút, a Szt. Jakab templom, a gyönyörű Gótikus Kőház és az Ursula Zárda szintén a legbecsesebb épületek közé sorolandó. Számos érdekesség rejtőzik Kutná Hora alatt is. Néhány nemesi ház alatt többszintű földalatti pince található. Az ide látogatók eltölthetnek néhány kellemes órát az előbb
említett pincékből kialakított vendéglőkben és borozókban. A város Sedlec nevű részében további érdekességeket fedezhetünk fel. Ez az a hely, ahol a város története kezdődött. Napjainkig áll a Cisztercita Kolostor, és egy hatalmas barokk katedrális. Sedlec közelében található a Mindenszentek temploma, valamint a jólismert Osszuárium (Csontház). Az épület belseje kizárólag a 30 éves háború idejéből származó emberi csontokból van kirakva.
Csehország északnyugati részén található. Itt folyik bele a meleg vizű Teplá folyó az Eger folyóba. Tengerszint feletti magassága: 400 m. Három hegység veszi körül: az Érchegység, a Császárerdő és a Duppau - hegység. Világszerte páratlan az erre a vidékre jellemző gyógyhatású ásványi források sokasága. 12 hasznosított (a város ui. több, mint 83 forrással dicsekedhet) melegvizű forrásában 40 féle kémiai anyag található, amelyeket gyógyászati célokra használnak.12 hasznosított (a város ui. több, mint 83 forrással dicsekedhet) melegvizű forrásában 40 féle kémiai anyag található, amelyeket gyógyászati célokra használnak. A városban a légkör Viktória korabeli. Elegáns oszlopsorok és körutak egészítik ki a rengeteg békés sétáló utcát és parkot.
Karlovy Vary egyik nevezetessége a Becherovka. 1780-ban Becher David doktor pontosan vegyelemezte
a vizeket és ő vezette be a modern belneoterápiát. Az 1800-as évek elején a Becher családnál vendégeskedett dr. Frebing angol orvos, a gyógynövények jeles ismerője. Az ő találmánya volt karlsbadi keserűnek is nevezett Becherovka, amelynek a receptjét Becher József patikusnak ajándékozta. A Becher család hét lakat alatt tartotta a receptet, mindig csak egy családtag ismerhette a titkot. Az utolsó férfi családtag azonban 1944-ben elesett. Szerencsére egy női hozzátartozó megőrizte a receptet és a karlovy vary-i repülőtér mellett ásta el. A világháború után megtalálták és azóta is újra főzik az italt.
* Imperial Gyógyszanatórium (1910-1912)
* I. számú fürdő vagy Császárfürdő (1855)
* Grandhotel Pupp (1760-1914)
* Café Elefant
* Városi Nezval Színház (1886)
* Mária Magdolna templom (1485 körül)
* Vridlo kolonnád (1971-1975)
* Kastélykút – kolonnád (1912-1913)
* Károly – torony (1450 körül)
* Szentháromság – oszlop (1716)
* III. számú fürdő (1866)
* Malomkút Kolonnád (1871-1881)
* Pasteur – ház
* Dvorák Park
* Parkkolonnád (1881)
* Katonai Gyógyház (1855)
* Thermál Hotel (1967-1976): A filmfesztiválok színhelye fesztiválmozival 1200 néző számára és konferencia-, színház-és vetítőtermekkel további 600 fő részére.
Prágától nyugatra, mintegy 50 km-re, meredek sziklafalon, erdő mélyén emelkedik, a Rakovník patak folyik körülötte. 1100 körül favár volt, majd 1253-1278 között a Přemysl-uralkodók idején szilárd kőerősséggé épült ki. Sokáig a cseh királyok vidéki székhelye volt. Kétszer is tűzvész pusztította el, de falai megmaradtak, 1850 után restaurálták. Igazi középkori élmény ez a késő román kori és gótikus stílusú vár, melynek XIII. századi tornya 32 méter magas. Láthatunk itt egy gótikus kápolnát, börtönt és kínzókamrát is. Könyvtárában 52 ezer kötet van, köztük 400 kódex és 200 ősnyomtatvány.
A város a Libereci völgyben fekszik a Žitavsky fennsíkon, a Ještěd-Kozák-i gerinc és a Jizera hegyek. A városháza 374 méter tengerszint feletti magasságban épült, a város területének legmagassabb pontja a Ještěd (1012 m), ez alatt terül el a Machnín (361 m). A városon folyik át a Luzsicai Nisa (Lužická Nisa) és a mellékfolyói a Fekete Nisa (Černá Nisa) és a Harcovi patak (Harcovský potok). Ezen épült fel a Harcovi erőmű. A város környékének természetes vízfelületei a halastavak, melyek közül jelentősebbek a Vesecký (ném. Teich), a Kačák és Krásna Studánkán a Seba halastó.
E fantasztikus természeti képződmény, a karsztos devonmészkő rög, a Moravský kras a csehországi Brnótól északra található, s mintegy 25 kilométer hosszú és 3–6 kilométer széles. Nagyrészt 350 millió éves devon-, valamint karbonkori mészkő alkotja. Legfőbb nevezetessége a Macocha, a közel 140 méter mély szakadékdolina, s a belőle nyíló patakos Punkva-barlang. A Morva-karszt a különleges kalandtúrákat kedvelők valóságos zarándokhelye. Turisztikai szempontból a vidék példaszerűen kiépített, gondozott, s az idelátogatók élményszerzéséről, sőt sportolási lehetőségeiről is ezerféleképpen gondoskodnak. A nagyközönség által is látogatható, kényelmesen bejárható barlangokon kívül jól jelzett turistautak vezetnek egy-egy látványosabb karsztképződményhez, s a helybéli kistelepülések műemléképületei is könnyen elérhetőek.
Területén a 10. század elején apró, szétszórt települések keletkeztek, melyek fejlődését három főútvonal segítette elő, az utak mentén bajor kereskedők telepedtek le. Itt találtak menedéket az idegenből érkezett kereskedők, a királyi udvar piac-udvara az ő számukra volt fenntartva. A piac körüli telepek egyetlen községgé egyesültek, s ekkor emelték a városfalakat is, majd az egész negyed városi rangot kapott a királytól. A terület a 15. században érte el fejlődése fénypontját. A huszita mozgalomban a kelyhesek központja volt. 1784-ben az egységes Prága központja. Jókai szerint "egyetlen nagyszabású múzeum".
Josefov, más néven Zsidóváros az Óvároshoz kapcsolódó városrész. A negyedet a Pařížská utca osztja két részre. Az elnevezést II. József császárról kapta, annak toleranciáját és liberális szellemiségét tisztelték meg vele. Zsidók a 10. század óta élnek Prágában, a 16. században egy ideig a keleti zsidók és a nyugati, Spanyolországból kimenekült szefárdok találkozóhelye lett a városnak e negyede. Legfontosabb épületei, emlékei: Maisel-zsinagóga, Pinkász-zsinagóga, Régi-új zsinagóga, Magas zsinagóga az Állami Zsidó Múzeummal, Klausz-zsinagóga, Spanyol zsinagóga, Franz Kafka szülőháza, Zsidó Tanácsháza, Régi zsidó temető, az Iparművészeti Múzeum (UPM), és kissé északnyugat felé a Szent Ágnes-kolostor.
A IV. Károly császár által alapított városrész 1348-ban született. Központja a Vencel tér, több történelmi esemény színtere, ezt zárja le déli irányból a Nemzeti Múzeum palotaszerű épülettömbje. Jeles emléke még e városrésznek a Rendezvények háza (Reprezentációs ház), a Nemzeti Színház és az újvárosi városháza. Figyelemre méltó modern alkotás Frank Gehry Fred and Ginger becenévvel illetett üvegpalotája a Moldva partján, Václav Havel egykori lakhelyének közelében.
A tulajdonképpeni várnegyed. Látnivalói a barokk kapun bejutva, ahol Szent Norbert szobra áll: Szent Rókus-templom, Strahovi Kolostor, Loretói Szűz Mária-templom, Černín-palota, Hradzsin tér, Érseki palota, Schwarzenberg-palota és Sarm-palota (szemben), Toscanai Palota vagy Külügyminisztérium, Martinic-palota, Sternberg-palota a Nemzeti Galériával, Hradzsin (maga a Vár) a Szent Vitus székesegyházzal és a Királyi Palotával, a Szent György-bazilikával és kolostorral, az Arany utcácskával és a Daliborka toronnyal. A vár kertek sorával egészül ki. Szintén a Hradzsinban látható a 14. században élt és alkotott Kolozsvári-testvérek egyetlen megmaradt szobra, amely Sárkányölő Szent Györgyöt ábrázolja (a szobornak vannak másolatai Budapesten és Kolozsváron).
Az Óvárossal szemben, a Moldva túlpartján fekvő városrész, ahová a Károly hídon át juthatunk el a legkönnyebben. Itt tekinthetjük meg a barokk építészet legszebb prágai remekeit. Épületei a 18. század óta változatlanul maradtak fenn. Zegzugos utcái középkori nyomvonal mentén alakultak ki. Itt áll a két prágai Szent Miklós-templom egyike, a Szent Tamás-templom, a Wallenstein-palota, a Lichtenstein-palota, s itt található a hangulatos Kisoldali tér. A német nagykövetség a Lobkovitz-palotában, az olasz követség pedig a Thun-Hohenstein-palotában kapott helyet. A kisoldali Petřin-hegyre (magyarul: Lőrinc-hegy, de ezt kevésbé használják) sikló visz fel, itt áll az Éhségfal, a Csillagvizsgáló és egy kilátó.
A város Nyugat-Csehország közigazgatási, művelődési és gazdasági központja, lakosainak száma 164 180 (2003-as adat). A cseh iparvárosok egyik legnagyobbika: gépiparáról és a sörgyártásról ismert. Csehországban nyugati részén, a Plzeňi-medencében található. A Mze-, Radbuza-, Uhlava- és az Uslava-folyó találkozásánál feszik. Innen ered a Berounka-folyó.
Pilsenben a város alapításától fogva főznek sört. Az első említés a pilseni polgár, Wolfram Zwinilinger 1307-ben keletkezett végakaratában található, aki a sörfőzőjét és malátacsíráztatóját a Szt. Bertalan templomra hagyta. II. Vencel cseh király néhány háznak sörfőzési jogot adott, így ezeket a helyeket tekinthetjük az első hivatalos sörfőző üzemeknek. Annyira fontos tevékenység volt a sörfőzés, hogy a 14. században csak azok kaphatták meg a jogot, akiknek a város biztonságos falain belül volt az üzemük. Mivel a sörfőzés polgári hivatásnak számított, a céheknek nem volt beleszólási és szabályozási joguk. Ennek következményeképpen csak Pilsen városában 260 polgár foglalkozott sörfőzéssel, ami sokféle technika, íz és – természetesen – minőség kialakulásához vezetett.
A történelmi fordulópont 1838-ban következett be, amikoris harminchat hektoliter nagyon rossz minőségű sört öntöttek ki a városháza előtti téren. Ennek hatására a város polgárai megegyeztek, hogy
építenek egy modern sörgyárat, ahol garantálni tudják a jóminőségű pilseni sör előállítását. Martin Stelzert bízták meg a feladattal, aki külföldi útjai során több gyárat is meglátogatott és tanulmányozott. Bajorországban találkozott a zseniális serfőző mesterrel, Josef Groll-lal és meggyőzte, hogy az új gyárban dolgozzon. Groll elfogadta az ajánlatot és bevezette az akkori legmodernebb erjesztési technikát. Ennek eredPilzeni sörfőzdeményeképpen, 1842. október 5-én először sikerült kiereszteni a világos sörök mintájául szolgáló pilseni sört. Erre a fontos dátumra emlékezve a sörgyár minden évben megrendezi a Pilseni Fesztivált.
A várost hamarosan ismertté tette az ott gyártott különleges ízű és minőségű világos sör. A sikernek köszönhetően, a többi sörgyár igyekezett lemásolni a pilsenit. Ennek legkönnyebb formája az volt, hogy a címkén egyszerűen a város nevét használták. Sajnos előfordult az is, hogy rossz minőségű söröket illettek evvel a névvel. Ennek 1898-ban, a Pilsner Urquell márkanév megalapításával vetettek véget. A pilseni világos sör sikere azóta is töretlen.
A város jellegzetessége a gótikus Szent Bertalan-katedrális a 103 méter magas tornyával. A kilátóként is szolgáló torony Közép-Európa legmagasabb templomtornya. A történelmi városmag alatt 25 km hosszú pincerendszer húzódik, a városban látható még a világ harmadik legnagyobb zsinagógája, a XIX. század végén mór-román stílusban emelt Nagy Zsinagóga is.
(Olomoutz, Alamóc) Csehország ötödik legnagyobb városa, amely parkok és középkori várak gyűrűjében terül el, Prága után a második legrégebbi és legnagyobb műemlékközpont. Gazdag történelmének, az egyetemnek, kulturális hagyományainak és jó fekvésének köszönhetően Olomouc mindig is attraktív hely volt a város vendégei számára. A város jelentős értékei a paloták, templomok, kápolnák és díszkutak. Figyelemre méltó építészeti műemlékek az ún. olomouci barokk stílus remekei, közöttük a Szentháromság oszlop, a legnagyobb barokk szoborcsoport egy oszlopon Közép-Európában. 2000-ben ez a műemlék is felkerült az UNESCO kulturális és természeti világörökségének listájára.
A központ a XI. században kezdett kialakulni, mai formáját a XIX. században nyerte el. A városközpontban több kellemes hangulatú tér van. Ezek egyike a Felső tér (Horní náměstí), melyen a városháza van és az alamóci orloj (óra) a XV. századból. Emellett Herkules és Caesar díszkút és az UNESCO védelme alatt álló alamóci Szentháromság oszlop, melyet 1740-ben emeltek. Jellegzetes műemléke az alamóci érseki székesegyház, a Szent Vencel dóm, ahol 1469-ben a cseh és morva nemesség egy része Mátyás királyt cseh királlyá kiáltotta ki. A székesegyházban nyugszik III. Vencel cseh és magyar király, akit 1306-ban Alamócon gyilkoltak meg. Ezen gyilkosság miatt halt ki a cseh Přemysl-ház. A centrum másik oldalán látható a Palacký Egyetem (korábban Ferenc Császár Egyetem, melyet 1573-ban) alapítottak, 1860-ban megszüntettek, majd új néven 1946-ban újraalapították.
Ostrava (németül Ostrau, lengyelül Ostrawa) ipari jellegű törvényhatósági jogú város Morvaország és Szilézia határán, a Cseh Köztársaság északkeleti részén, a lengyel határ közelében. Ostrava a Lučina, Odera, Opava és Ostravice patakok illetve folyók összefolyásánál fekszik. Mivel Ostrava a Morva kapunál fekszik, kiváló éghajlata van, amit a sokszínű növény- és állatvilága is tanusít. A város teljes területe 214 km². Lakosságának száma 309 ezer. Ostrava a Morvasziléziai kerület (Moravskoslezský kraj) központja. A Cseh Köztársaság harmadik legnagyobb városa. Ostava törvényhatósági jogkör mellett járási jogú város is. Az Ostrava városi járás egy a négy városi járás közül (Prága, Brünn (Berén, Brno) és Plzeň (Pilsen)) a Cseh Köztársaságban. A városi illetve járási tanács székhelye az ostravai Új városháza (Nová radnice). A városban a több védett területet is kialakítottak. A természeti képződmények közül legnagyobb jelentőséggel bír a svéd gránit kőbálványok. Különleges képződmény a halda Ema is. Manapság már csak a gépészeti ipar bír nagy jelentőséggel a város területén. A Jeseníky és a Beskydy (Beszkidék) turistáinak egyik kiindulópontja.
A város a Jihomoravský járásban fekszik. A Pozsonyt Prágával összekötő autópálya mellett. Összekötő kapocsként működik Pozsony, Bécs és Magyarország között. Közlekedési vonalai fontos tranzitszerepet töltenek be. Brno a Cseh-Morva-dombvidék és a Brnói-alföld határán fekszik. Az évi átlaghőmérséklet 9,4 °C, az átlag évi csapadékmennyiség pedig 505 mm. Évente átlagosan 1771 órát süt a nap, és 150 csapadékos nap van. A város a Nagymorva Birodalomhoz tartozott a középkorban, a monda szerint egy Bryno nevű törzsfő alapította. Várossá a 13. században fejlődött, 1243-ban Vencel király adott neki városi jogokat. Különösen a Luxemburgi dinasztia alatt vált jelentőssé, ekkor alapították meg a Morva Grófságot. A huszita hadjárat és a harmincéves háború sok szenvedést okozott lakóinak, de Brno birodalmi erősség volt hatalmas falakkal, így ellenállt a támadásoknak. Híres posztóipara miatt az „osztrák Manchester” néven emlegették, 1780-ban húsz textilmanufaktúrája is volt. 1788-ban kőszenet találtak környékén, ami fellendítette az ipart és a kereskedelmet, és a régi osztrák birodalom legnagyobb gyárvárosa lett. 1928 óta jelentős vásárváros. A II. világháború után a német lakosságot gyalog hajtották ki az osztrák határ felé, ez volt a hírhedt „brünni halálmenet”.
Európa legelegánsabb vásárterülete, melyet 1922-ben alapítottak. A vásárvárost harminc mérnök tervezte, állandó és időszaki pavilonok állnak itt.
1648–51 között épült a leghátborzongatóbb látványosság Brnóban. Szellőzőnyílásainak rendszere megőrizte a szerzetesek kiszáradt földi maradványait, akik 1780-ig temetkeztek ide. Összesen 153 múmiát őriznek itt, köztük városi urakat és Trenck Ferenc báró, pandúrezredes (1711–1749) tetemét is, aki a Spielberg (ma: Spilberk) börtönében raboskodott haláláig. (Jókai Mór: „A két Trenk” c. regényében ő a „magyar Trenk”).
A 11. században épült eredetileg román bazilikának. A templom a Petrov-dombon áll, így szó szerint kimagaslik a város látképéből. A székesegyházat kétszáz évvel később gótikus részekkel egészítették ki, s az évszázadok során barokkosították, majd a 20. század elején visszaalakították gótikus formájára.
1277-ben épült gótikus stílusú vár, mely a 17–18. században terebélyes barokk erődítménnyé vált. 1939–40-ben a Gestapo központja volt, 1961 óta itt található a Brnói Városi Múzeum. A vár magyar vonatkozása, hogy a 18. század végén a magyar jakobinus mozgalom tagjait, köztük Kazinczy Ferencet is itt börtönözték be. Ezekre az időkre a vár falán található márványtábla emlékeztet: „A magyar hazafiaknak, akik a vár börtönében szenvedtek a nemzeti függetlenségért és a haladásért. A magyar nép – 1964”. A két emelet mély kazamata börtöncellái ma nyitva állnak a látogatók előtt. A 19. század közepéig, majd a második világháború alatt működött börtönként.
A székesegyháztól nem messze található tér, ahol ténylegesen is zöldségpiac üzemel. A tér ékessége az ún. Parnasszus-kút, mely kb. 300 éves.
A 13. században építették, gótikus stílusban. Háromhajós szerkezetű, lenyűgöző boltozattal. A templom 92 méteres tornya Brno legmagasabb, a Szent Péter-Pál Székesegyházénál is nagyobb templomtornya. Utóbbi csak a domb miatt emelkedik végeredményben magasabbra, mint a Szent Jakab templom.
1929-ben a német Mies van der Rohe építette, kiemelkedő funkcionalista építmény. 2002 óta az UNESCO által nyilvántartott Világörökség része. Érdemes megnézni továbbá a magas tornyú Óvárosházát (Stará radnice), ami a gótika és reneszánsz keveréke; a Brünni Nemzeti Színházat (a régi Mahen-Színházat és az új Janáćek-Színházat), valamint a Lužánky nevű városi parkot.
Telč városa kereskedelmi útvonalak kereszteződésében jött létre szintén a XIII században. Gótikus, barokk és reneszánsz épületeinek és egyházi műemlékeinek köszönhetően az UNESCO a kulturális világörökségek közé sorolta a települést. A legfontosabb látnivaló a Szent Jakab templom, a Szentlélek temploma és a Mária-szobor a barokk szoborcsoporttal.
Telč legszebb látnivalói: a főtér barokk stílusú árkádos házai és az olasz szellemben átépített középkori, reneszánsz várkastély. A vár szomszédságában áll a Szent Jakab templom a vigyázó toronnyal,
ahonnan az egész főtér, és az 58 darab festett, sgraffittos ház látható. A főtéren található házak a 14. században kereskedők házai voltak. Alul az üzlet, első szint a lakás, felette a raktár. Itt már 1339-ben várat, templomot, erődítményt és piacot létesítettek. A város védőfalából mára csak kis rész maradt fenn, két kapuval. A 4 fiatornyos protestáns templom közvetlenül a városfal mellett áll.
Forrás: WIKIPÉDIA vonatkozó oldalai


Tapasztalataink szerint számos magyar gépjárművezető kerül kellemetlen helyzetbe a közlekedési szabályok megsértése, vagy azok nem kellő ismerete miatt. Csehországban közlekedési ügyekben a cseh rendőrség (česká policie), a helyi rendőrség (městská policie), a vám és pénzügyőrség (celní úřad) járhat el. Szigorúan büntetik a szabálysértőket, a bírságok mértéke a Magyarországon 2008 májusától bevezetett büntetéseknek felel meg. A cseh hatóságok eljárási szabályai hasonlóak a Magyarországon megszokottakhoz, azzal a különbséggel, hogy azt következetesebben érvényesítik, valamint az eljáró hatóságnak rendkívül korlátozott lehetőségei vannak a büntetés mértékének helyszíni mérlegelésére, még kevésbé annak elengedésére. Közlekedési baleseteknél, autófeltöréseknél előfordulhat, hogy több órát kell várni a rendőrség kiérkezésére.Különösen Prága (de több más város) központjában a parkolás megkezdése előtt érdemes meggyőződni arról, hogy ez milyen feltételek mellett lehetséges. A parkolóhelyek nagy részét a parkolóhely-bérlők, illetve a helyi lakosok részére tartják fenn. Általában külön táblával, illetve az úttestre felfestett kék csíkkal jelzik ezt. Nem szabad parkolni a külön táblával nem, de vastag sárga csíkkal jelzett helyeken sem. A parkolási feltételek be nem tartása kerékbilincs felhelyezését, vagy a gépjármű elvontatását vonhatja maga után. A kerékbilincs hatósági eltávolításának díja, illetve az elszállított gépkocsi visszaadása akár 2.500 cseh koronát is elérheti. Felhívjuk a gépjárművezetők figyelmét, hogy közlekedési szabálysértés esetén a nagykövetség konzuli hivatalának nincs lehetősége arra, hogy a magyar állampolgár érdekeit képviselve vitassa annak tényét, illetve a büntetés mértékét.
Autópálya-díjak:
Az autópályák és gyorsforgalmi autóutak használatáért Csehországban is fizetni kell. 7 napra, 1 hónapra (a matricán kijelölt naptól számított 1 hónap) és 1 évre érvényes matrica kapható. Az éves matrica a naptári évet megelőző év december 1-jétől a naptári évet követő év január 31. napjáig, vagyis 14 hónapig érvényes. A matricát legcélszerűbb indulás előtt, a Magyar Autóklub (http://www.autoklub.hu/) irodáiban megvásárolni. Vásárolhatunk matricát a határátkelőhelyeken, az autópályák mellett lévő benzinkutaknál, és a cseh postahivatalokban is. A felragasztás előtt a matricára és annak ellenőrző szelvényére a vezetőnek kell ráírnia a gépjármű forgalmi rendszámát. Az aktuális matricaárak a http://www.ceskedalnice.cz/en/english.htm honlapon tekinthetők meg (cseh és angol nyelven). Felhívjuk a figyelmet, hogy a kategória szerinti gépjárműtömeg alatt annak össztömege, vagyis az önsúly és a maximális raksúly együtt értendő, függetlenül a pillanatnyi raksúly nagyságától. Az esetleges büntetés elkerülése érdekében ajánlatos a matricát a határátlépést követően azonnal megvásárolni, arra (és az ellenőrző szelvényre) a gépkocsi rendszámát ráírni és felragasztani, mivel ennek hiányát súlyosan büntetik. A személygépkocsikon a matricát a szélvédő üveg jobboldalának alsó részére kell (a matrica hátoldalán feltüntetett helyre, az ott lévő útmutató szerint) felragasztani. Pénzbírság kiszabását vonja maga után az érvénytelen matrica el nem távolítása is.
Tehergépjárművek és autóbuszok vezetői figyelmébe:
A vonatkozó cseh törvények értelmében 2007. január 1-jétől Csehország autópályáin és gyorsforgalmi útjain a 12 tonna össztömeg feletti járművek a megengedett legnagyobb össztömegnek és a megtett út hosszának megfelelő útdíjat kötelesek fizetni. A rendelkezés a tehergépjárművek mellett az autóbuszokra is vonatkozik. Minden útdíj-köteles járművet fel kell szerelni az elektronikus útdíj beszedését biztosító készülékkel (ez azokra a járművekre is vonatkozik, melyek az útdíjfizetés alól mentesülnek).
„Behajtás csak téli gumival” közlekedési jelzőtábla:
A „Behajtás csak téli gumival” jelzőtáblával jelölt útszakaszokon (többek között ilyen a D1 jelű, Prága-Brno autópálya 90-162 km közötti szelvénye) november 1. – április 30. között, vagy a kiegészítő táblán feltüntetett időszakban kizárólag téli gumiabronccsal szabad közlekedni. A mintázat mélysége személygépkocsiknál minden keréken minimum 4 mm, 3,5 tonnát meghaladó súlyú gépjárműveknél 6 mm. Az erre jogosult cseh hatóságok ellenőrizhetik a gépjárművet, és a nem megfelelő felszereltségű járművek vezetőit megbüntethetik. A táblával jelölt szakaszoknak nincs egységes listája, a helyi hatóságok belátásuk szerint jelölhetik ki az érintett útszakaszokat.
Bővebb információk a http://www.premid.cz/ több nyelvű, köztük magyarul is elérhető honlapon találhatók, vagy a következő telefon-, faxszámokon, ill. e-mail-címen kérhetők: (az útdíj-számlázással kapcsolatos panaszok is közvetlenül ide küldhetők):
Ügyfélszolgálat / premid hotline
tel.: 800 698 629 - a Cseh Köztársaság területéről ingyenes
tel.: +420 272 6986 29 - díjköteles, külföldről is elérhető
fax: +420 222 329 329 - díjköteles, külföldről is elérhető
e-mail: mytocz@premid.cz
levélcím:
MYTO CZ
P.O.Box 9
100 10 Praha 110
Cseh Köztársaság
Bővebb információ, cseh nyelven:
http://www.mdcr.cz/cs/Silnicni_doprava/Zimni+vybava.htm
Díjak 3,5 tonna alatti járművek esetén:
Éves: CZK 1000
Heti: CZK 330
Napi: CZK 220
Díjak 3,5 tonnát meghaladó járművek esetén:
Éves: CZK 8,000
Heti: CZK 2,200
Napi: CZK 750
Sebességkorlátozás
Motorkerékpár:
Lakott területen belül: 50 km/h
Lakott területen kívül: 90 km/h
Autópályán: 130 km/h
3,5 tonnát meg nem haladó személygépkocsi:
Lakott területen belül: 50 km/h
Lakott területen kívül: 90 km/h
Autópályán: 130 km/h
Személygépkocsi utánfutóval:
Lakott területen belül: 50 km/h
Lakott területen kívül: 80 km/h
Autópályán: 80 km/h
Tehergépjárművek 3,5 tonna felett:
Lakott területen belül: 50 km/h
Lakott területen kívül: 80 km/h
Autópályán: 80 km/h
Buszok
Lakott területen belül: 50 km/h
Lakott területen kívül: 90 km/h
Autópályán: 130 km/h
Autópályákra csak gépjárművek hajthatnak fel, a legkisebb megengedett sebesség -típusra való tekintet nélkül- 80 km/h. Az alkoholfogyasztás tekintetében Csehországban is a zéró tolerancia érvényesül. Az fényszórót viszont minden napszakban, minden úton, egész évben be kell kapcsolni. A legfontosabb közúti közlekedési előírások ezen az oldalon olvashatóak.
Ami kicsit más a KRESZ-ben:
Amikor a főútvonal kanyarodik és leágazás van jobbra vagy balra, akkor is kell a főútvonalon haladónak az irányjelzőt használni - jelezve ezzel azt, hogy ő továbbhalad a főútvonalon.

Csehországban is gyakran előfordulnak panaszok a taxisokra. A kellemetlenségek elkerülése érdekében célszerű előre tisztázni a viteldíj várható összegét. A taxisok magatartása ellen panasszal élni Prága Fővárosi Főpolgármesteri Hivatalának Közlekedési Főosztályánál lehet. Ezzel kapcsolatos információkat kérni, ill. panaszt benyújtani a következő e-mail-címen lehetséges: taxi@cityofprague.cz. Az eset kivizsgálását elősegíti a körülmények (taxi típusa, rendszáma, gépkocsivezető neve, ami kocsi oldalán látható) minél részletesebb ismertetése. Az eljárás eredményeként a taxisra büntetést róhatnak ki, de a jogtalanul kiszámlázott viteldíjat sem teljesen, sem részlegesen nem térítik vissza.
Bővebb információk az alábbi címeken találhatók:
Csehül: http://magistrat.praha-mesto.cz/5353_Stiznosti-na-taxisluzbu

Prágai Florence buszpályaudvar:
U Výstaviště
Prague
17000
+420 2 2481 4450 / +420 2 2421 8680

Csehország vasúthálózata rendkívül kiterjedt: még a legtöbb kistelepülés is elérhető vonattal. A cseh állami vasúttársaság egyúttal az ország legnagyobb munkáltatója. Az alábbi oldalon vasúti és autóbuszos útvonaltervező segíti a tömegközlekedéssel utazó turistákat. A cseh fővárost Béccsel, Pozsonnyal valamint Ostravával nagysebességű Pendolino vonatjárat köti össze.
Cseh vasutak honlapja:

A prágai metróhálózatot 3 metróvonal alkotja, - A, B, C színeik: - zöld: (Skalka-Dejvická ), sárga (Černý Most - Zličín) és piros (Nádraží Holešovice - Háje), mellyel 2004.06-tól meghosszabbítottak Ládví-ig, átszállási lehetõséggel a Múzeum (A és C vonal), Můstek (A és B vonal) és a Florenc (B és C vonal) állomásokig. A metró minden nap hajnal 5 órától éjszaka 24 óráig jár. Munkanapokon csúcsidõben 2-3 percenként járnak a szerelvények, más idõszakban 4-10 percenként.
A nappali mûszakban reggel 4.30-tól éjszaka 24 óráig járnak, éjszakai mûszakban 00.30-tól 4.30-ig járnak az 51-58 villamosok, melyek 30 percenként közlekednek. Minden éjszakai járat a Lazarska állomáson találkozik. A villamosok menetrendje minden megállóban megtalálható.
A nappali és éjszakai mûszak a villamosokéhoz hasonló, az 501-514 villamosok látják el az éjszakai mûszakot. A menetrend minden megállóban megtalálható.
A Petrin dombra siklóval lehet eljutni. Az állomások: Újezd- Nebozízek, Petrřín. A sikló minden nap 9 órától 23.30 ig mûködik (áprilistól októberig), illetve 9-tõl 23.20-ig (novembertõl márciusig) és 10-15 percenként jár.
A tömegközlekedési eszközök használata csak érvényes jeggyel lehetséges, melyet a közlekedési eszközre való felszállás elõtt kell beszerezni. A jegy csak akkor érvényes, ha a jegykezelõ készülékkel érvényesítették. A jegyek kaphatók metróállomásokon, újságárusoknál, a Közlekedési Vállalat információs központjaiban, a szállodákban, az utazási irodákban, bevásárlóközpontokban, stb. A jegyek beszerezhetõk a jegykiadó automatákból a metróállomásokon, vagy a felszíni közlekedés néhány megállójában.
A Közlekedési Vállalat ellenõrei az utazás bármely pillanatában és a metró egész területén ellenõrizhetik a jegyek érvényességét. A jegyellenõr felszólíthat az érvényes jegy bemutatására, elveheti az érvénytelen jegyet, érvényes jegy nélküli utazás esetén pedig bírságot szabhat ki (800 korona, helyszínen fizetve 400). A büntetés kutya, bõröndök, babakocsi esetén 50 korona. Az ellenõrt sárga-piros szín különbözteti meg, és a büntetésrõl átvételi elismervényt kell adnia.

A bankok hétköznap tartanak nyitva, általában 9 órától, pénzintézettől függően 17-19 óráig. A legtöbb helyen non-stop pénzkiadó automaták üzemelnek.
Bankkártya:
Csehországban a fontos bankkártyatípusokat (Visa, MasterCard, American Express) többnyire elfogadják. A nagyobb városokban sok helyütt találunk pénzkiadó automatákat. Bővebb információval a kártyaelfogadásról, a felmerülő költségekről a bankunk tud szolgálni. Fontos, hogy bankkártyától és/vagy bankszámla csomagtól és/vagy banktól függően a készpénzfelvétel díja több, mint ezer forintot is lehet!
Csehországból hívható telefonszámok bankkártya elvesztése esetén:
• Visa (Visa Plus, Visa Electron, Visa Classic, Visa Internet kártyatípusok) - 800 142 121
• MasterCard (ec, edc, Cirrus, Maestro, Cirrus-Maestro, MasterCard, MasterCard, MasterCard WEB Kártya, MasterCard Electronic kártyák) - 800 142 494

A Česká pošta nyújtja a hivatalos postai szolgáltatást. A Cseh Posta az egész világra eljuttatja a leveleket, csomagokat. A kis méretű levélküldeményeket csak a Česká pošta hivatalaiban adhatjuk fel. A nagyobb méretű küldeményeinket más postai, illetve expressz szolgáltatást nyújtó cégeknél is feladhatjuk.
További információ:
Fontos eltérés a hazai rendszerhez képest, hogy országon belül nincs előhívószám. A csehországi telefonszámok – a sürgősségi hívószámok kivételével – egységesen kilenc számjegyűek, függetlenül attól, hogy városi, mobil vagy egy kis település előfizetőjét hívjuk. Magyar mobil készülékről, vagy Magyarországról történő híváskor a 00-420 országkód után a kilenc számjegyű hívószámot tárcsázzuk. Az általános segélyvonal a 112, ahol kapcsolni tudnak angolul vagy németül beszélő kezelőt. A korábban közismert Hungary Direct szolgáltatás megszűnt, így a hívott fél költségére történő telefonálás már nem lehetséges.
A nyilvános telefonok nagy része kártyával működik (150, 200 és 300 cseh korona), de vannak aprópénzzel üzemelő készülékek is.
MobilszolgáltatókCsehország területén három mobilszolgáltató működik. A hálózatok a GSM 900-as és 1800-as rendszert használják.
• O2 www.cz.o2.com - információ: 800 02 02 02
• T-Mobile www.t-mobile.cz - információ: 603 603 603
• Vodafone www.vodafone.cz - információ: 800 777 777
Mindhárom szolgáltató kínál feltöltőkártyás SIM-kártyákat előfizetői szerződés nélkül, amely pénz kimélő megoldás azok számára, akik sokat használják telefonjaikat. A SIM-kártya használatához kártyafüggetlen telefonnal kell rendelkeznünk.


Csehországban 2004. május 1. után az EU más tagállamaihoz hasonlóan az Unióban használatos ún. E111-es sz. nyomtatvány segítségével lehet igénybe venni a rövid távú beutazók (turisták, látogatók) részére szükség esetén a felmerülő sürgősségi (cseh nyelven akut) egészségügyi ellátást. Ez abban az esetben térítésmentes, ha az érintett biztosított, ill. rendelkezik E111-es nyomtatvánnyal, amelyen biztosítója előzetesen vállalja a felmerülő költségek térítését.
Orvosi ügyelet
Praha 1 - Palackého 5, tel. 224 949 181
Praha 2 - Sokolská 27, tel. 224 266 150
Praha 3 - Koněvova 205, tel. 284 862 149
Praha 4 - Pacovská 31, tel. 241 733 917
Praha 5 - Kartouzská 6, tel. 257 323 219
Praha 6 - Vítězné náměstí 13, tel. 233 340 912
Praha 7 - Dukelských hrdinů 1, tel. 233 373 933
Praha 8 - Budínova 2 (ospedale Bulovka), tel. 283 842 222
Praha 9 - Sokolovská 304, tel. 266 310 372
Praha 10 - Nad Olšinami 4, tel. 274 812 509
Fogorvosi ügyelet
Praha 1 - Palackeho 5, tel. 224 946 981 (hét. - pén. 19.00 - 7.00, szombat-vasárnap non stop)
Praha 4 - Pacovska 31, tel. 241 733 918 (hét. - pén. 19.00 - 7.00, szombat-vasárnap non stop)
Sürgősségi orvosi ellátás, egészség és balesetbiztosítás
Csehországban 2004. május 1. után az EU más tagállamaihoz hasonlóan az Európai Unióban használatos ún. EU egészségbiztosítási kártya segítségével lehet igénybe venni a rövid távú beutazóknak (turisták, látogatók) nyújtott sürgősségi (cseh nyelven akut) egészségügyi ellátást. Nyomatékosan felhívjuk a figyelmet, hogy a cseh egészségügyi intézmények baleset vagy sürgősségi ellátás esetén kérik az EU egészségbiztosítási kártya vagy a baleset/utasbiztosítás felmutatását. Ennek hiányában csak fizetés ellenében biztosítják az orvosi ellátást.

Ügyeletes gyógyszertárak:
Praha 1 - Palackého 5, tel. 224 946 982
Praha 2 - Belgická 37, tel. 222 519 731
Praha 4 - Soukalova 3355, tel. 241 770 498
Praha 4 - Anny Drabíkové 534, tel. 272 912 743
Praha 5 - Štefánikova 6, tel. 257 320 918
Praha 6 - Pod Marjánkou 12, tel. 220 514 473
Praha 7 - Milady Horákové 22, tel. 233 375 599
Praha 8 - Heydukova 10, tel.266 310 899
Praha 8 - Budínova 2 (ospedale Bulovka), tel. 283 840 501

Fontos!
Ha odakint baleset ért minket, vagy lopás, illetve egyéb bűncselekmény áldozatai lettünk, mindig vetessünk fel jegyzőkönyvet a helyszínen, hazaérkezés után már késő, jegyzőkönyv hiányában sem a biztosító, sem irodánk nem tud utólag intézkedni! Ha elégedetlenek vagyunk a szállodai szolgáltatással, vegyük fel a kapcsolatot helyi idegenvezetőnkkel, vagy kérjük a recepciós segítségét és minden esetben (fényképekkel és jegyzőkönyvvel) dokumentáljuk a történteket! Végső esetben -és csak akkor- hívja központi ügyeleti mobilszámunkat: (06-20-779-4104) Ha kötöttünk utasbiztosítást, hívjuk a biztosító éjjel-nappal hívható, magyar nyelvű segélyszámát, ahol szerződésünk kötvényszáma alapján tudnak segíteni.
Gépjárműlopás esetén:
Bulgáriában a gépjármű lopások száma évről évre csökken ugyan, de erre szakosodott bandák továbbra is lopják a nagy értékű és fiatal gépjárműveket. Már a határon való belépéskor kiszemelik azokat a járműveket, amelyeket el kívánnak lopni. A legkorszerűbb riasztó-berendezéseket is másodpercek alatt tudják hatástalanítani. Mindenképp azt tanácsoljuk, hogy aki Bulgáriába gépkocsival utazik, az kössön az autójára lopáskárra is kiterjedő CASCO biztosítást! Új szolgáltatásként a bolgár hatóságok bevezették a határon belépéskor díj fizetése ellenében kölcsönözhető GPS jelkövető beszerelését, amelyet aztán kilépéskor leszerelnek.
Akinek Bulgária területén ellopták az autóját, annak a következőképpen kell eljárnia a problémamentes hazautazás érdekében:
1. A káreset helyszínén illetékes Rendőrkapitányságon bejelentést kell tenni a történtekről, ahol jegyzőkönyvet vesznek fel, és erről igazolást adnak ki.
2. A kerületi Ügyészségtől igazolást kell beszerezni a Rendőrkapitányságon tett bejelentésről.
3. A 2. pontban említett ügyészségi igazolás hitelesítése a Legfőbb Ügyészségen, Szófiában történik.
Ugyancsak gyakoriak a külföldiek sérelmére elkövetett "trükkös lopások", amikor a leggyakrabban a gépjármű hátsó kerekét benzinkútnál, parkolóban kiszúrják, hogy az néhány száz méter megtétele után leengedjen. Majd a "segítőkész", időnként még magyarul is tudó, a defektet jelző, esetleg a szerelésben is segédkező személy elvonja a járművezető figyelmét az utastérről, ahonnét aztán szakavatott módon néhány másodperc alatt az utazó kézitáskáját - amiben legtöbbször az okmányokon kívül a pénze is volt - ellopják. Ilyen esetek megfelelő odafigyeléssel elkerülhetők.
Egyrészt javasoljuk, hogy minden utazó a legfontosabb okmányairól (útlevél adatoldala, jogosítvány, forgalmi engedély, zöldkártya) még indulás előtt készítsen fénymásolatot és azt olyan helyen tárolja, amely nehezen hozzáférhető! Másrészt műszaki, vagy egyéb okból történő megállás esetén ne maradjon könnyen látható és elérhető helyen érték, vagy értéket tartalmazó kézitáska. Egy esetleges defekt szerelésekor célszerű az utasteret bezárni!

A kisebb üzletek többsége hétköznapokon 8-tól esetleg 9-től 18 óráig tart nyitva, szombatonként pedig délelőtt. A nagyvárosokban akár 21 óráig is nyitva tartanak. Ebédszünetet 12 és 14 óra között tarthatnak néhány kisebb boltban. A bevásárlóközpontok és nagyobb áruházak nyitvatartási ideje hosszabb. Az üzletek általában 10-21 óráig tartanak nyitva. A plázákban található hipermarketek éttermeik, szórakozó létesítmények később zárnak. Egyes hipermarketek éjjel-nappal nyitva tartanak. Szabadnapok, ünnepek, iskolai tanítási szünet: Szombaton, vasárnap és az állami ünnepeken a hivatalok és a bankok általában bezárnak. Vasárnap és az ünnepnapokon a kisebb üzletek általában zárva tartanak, de a szupermarketek és a hipermarketek többsége nyitva van. Az éjszakai szórakozóhelyek, bárok, pubok, éttermek később nyitnak/zárnak.
Nyitvatartás hétköznap ill. szombaton:
Élelmiszerboltok: 7.30 - 18.00, 8.00 - 13.00
Szupermarketek:8.00 - 19.00, 8.00 - 16.00
Ajándék üzletek: 9.00 - 17.00, 9.00 - 13.00
Más üzletek: 9.00 - 18.00, 9.00 - 13.00
Kedd-Péntek ill. szombat-vasárnap:
Múzeumok, galériák: 9.000 - 17.00, 9.00 - 17.00
Kastélyok: 9.00 - 17.00, 9.00 - 17.00
(hétfõn zárva)
Körülbelüli váltási ráták: 1 EUR = 30.00 CZK, 1 HUF = 8.5 CZK
CZK ; USD ; EUR
AjándékötletekLepje meg szeretteit egy tipikus csehországi ajándékkal, például cseh bizsuékszerrel, kristályüveggel, cseh gránáttal vagy a Botanicus nevű természetes kozmetikumok egyikével!
A gyerekek biztosan örülnek egy hagyományos cseh fajátéknak, amelynek gyártása kétszáz éves múltra tekint vissza Csehországban.
Nagy bevásárló-központokat talál Prága belvárosában (Flora, Anděl), csakúgy, mint a külvárosokban (Zličín, Černý most, Letňany). Természetesen mindegyik bevásárlóközpont kényelmesen megközelíthető metróval vagy más tömegközlekedési eszközzel.
*Prága leghíresebb és legkedveltebb bevásárló-utcáinak neve: Pařížská és Příkopy. Mindkettő a történelmi belváros közepén található, és világmárkák üzleteit is megtalálja bennük.
Csehország biztonsági helyzetét tekintve lényegében nem különbözik Magyarországtól, vagy a vele szomszédos államoktól. Az országot illetően nincs ismert konkrét terrorfenyegetés. Az általános közbiztonság jónak minősíthető, a bűnözési statisztikák csökkenő tendenciát mutatnak. Ugyanakkor főleg a turisták gyakran esnek zsebtolvajok áldozatául.

A csehek közlékenyek és vendégszeretők. Szeretnek arról hallani, hogy milyen tapasztalataink vannak az országukkal kapcsolatban. Könnyen előfordulhat, hogy olyan cseh emberrel találkozunk, aki szeretne valamivel hozzájárulni ahhoz, hogy jobban érezzük magunkat hazájában: egy jó tanáccsal, egy kis idegenvezetéssel, sőt néha azzal, hogy meghív minket az otthonába. Ha mindez mégsem lenne így mindig, vegyük tekintetbe, hogy - csakúgy, mint nálunk - az élet sok cseh számára igen nehéz manapság. Minden, a szívélyességükre válaszoló gesztus (virág, meghívás viszonzása) meleg fogadtatásban részesül.
Ünnepek
Gyakorlatilag minden nap egy szentnek a napja. Prágában április 30. a boszorkányégetés napja. Manapság az boszorkányok elégetése helyett az örömtüzek körül egész éjszaka folyik az ünneplés a Kampa-szigeten és a külvárosi területeken. Az év hátra lévő részében főként kulturális fesztiválok kerülnek megrendezésre. Áprilisban és májusban Prágában a Nemzetközi Zenei Fesztivál, a Prágai Nemzetközi Könyv Fesztivál szintén májusban, a Mozart Fesztivál szeptemberben. A Karácsony és Szilveszter közötti időszakban Prágán kívül csendessé válik az ország. Oda azonban turisták tömege árad, hogy egy gyors, tomboló szabadság élményével gazdagodjon.

A tipikus cseh étel a knédli sült hússal és savanyú káposztával, meg persze egy kis sörrel. Knédli van többféle is: a klasszikusnak számító zsemlyés - apróra vágott zsemlyét tesznek a tésztájába. Van a krumplis - a legközkedveltebb, továbbá a füstölt apróra vágott sertéshúst tartalmazó. A desszertek közül sok helyen kínálják a gyümölcsös knédlit, ami nem más, mint a szilvás vagy sárgabarackos gombóc cseh megfelelője, nem cukros zsemlyemorzsába görgetik, mint magyarhonban sok helyütt, hanem túróval és porcukorral szórva szolgálják fel. Az almás-rétes ugyanolyan közkedvelt, mint Magyarországon. Meg kell még mindenképpen említeni, hogy a cseh konyha sok lisztet használ, a levesek is sűrűk, viszont ha a legfinomabbat akarjuk megkóstolni válasszuk a nevesincs levest, vagy más néven a Kulajdát, vagy a Kyselot, a savanyú kenyérlevest.
Mint mindenütt másutt Közép-Európában, a cseh kulináris szokásokra is az a jellemző, hogy viszonylag kevés, ám kitűnő alapanyagot használnak fel, és az a céljuk, hogy felkészítsék a szervezet a kemény munkára és a hideg telek átvészelésére. A sertéshús az első (vepr), a marhahús (hovezí maso), a borjú (telecí maso), a csirke (kure), a liba (hus) és a kacsa (kachna) előtt. A halételek jobbára a pisztrángra (pstruh) és a pontyra (kapr) korlátozódnak. Zavarba ejtően sokfajta liszt van, és sok helyütt termesztenek cukorrépát is, a sütemények, édességek és a török kávé cukorszükségletének kielégítésére.
A másik nemzeti gasztro-jellegzetesség a sör. Bárhová megyünk az országban bárhol találni fogunk olyan helyet, ahol a megfelelő pénz kifizetésének fejében egy korsó finoman gyöngyöző habos folyékony kenyeret tesznek elénk. Ezt bizonyítja az is, hogy Csehországban az egy főre eső évi sörfogyasztás eléri a 157 litert, és ebben a csehek világelsők. A leghíresebb cseh sörök a következők: Pilzner Urquell, Staropramen, Litovel, Krusovice, Gambrinus, Budvar, stb.

Köszönés
| Jó napot! | Dobrý den! |
| Jó reggelt! | Dobré ráno! |
| Jó éjt! | Dobrou noc! |
| Jó estét! | Dobrý večer! |
| Szervusz | Ahoj/Čau/Nazdar |
| Viszlát | Na shledanou |
Számok
| 1 | jeden/ jedna/ jedno |
| 2 | dva/ dve |
| 3 | tri |
| 4 | ctyri |
| 5 | pet |
| 6 | sest |
| 7 | sedm |
| 8 | osm |
| 9 | devet |
| 10 |
deset |
| lift | eskalátor |
| vonalak | linka |
| átszállás | přestup |
| állomás | stanice metra |
| útvonal | trasa |
| bejárat | vstup |
| kijárat | výstup |
Általános kifejezések
| Igen | Ano |
| Nem | Ne |
| Köszönöm | Díky |
| Szívesen | Vítejte |
| Légyszíves | Prosím |
| Hogy vagy? | Jak se máš? |
| Köszönöm, jól! | Mám se dobře! |
| Hogy hívnak? | CJak se jmenuješ/jmenujete? |
| Engem ... hívnak. | Jmenuji se... |
| Örülök, hogy találkoztunk. | Tésí mé. |
|
Elnézést
Elnézést |
S dovolením |
| Mennyi az idő? | Kolik je hodin? |
| Egy óra van | Je jedna hodina. |
| Honnan jöttél? | Odkud jste? |
| Magyar vagyok | Jsem z Maďarsky |
| Hol laksz? | Kde bydlíte? |
| Mi a telefonszámod? | Jaké je vaše telefonní číslo? |
| Felhívhatlak? | Mohu vám zavolat / zatelefonovat? |
| Találkozzunk szombaton! | Sejdeme se v sobotu! |
| Beszélsz angolul? | Mluvíte anglicky? |
| Nem beszélek csehül. | Nemluvím česky. |
| Nem értem. | Nerozumím. |
| Le tudnád írni? | Můžete mi to napsat? |
| Mennyibe kerül? | Kolik to stojí? |
| Hol van egy buszmegálló? | Kde je autobusové nádraží / autobusová zastávka? |
| Hol tudok jegyet venni? | Kde se kupují jízdenky? |
| Egy szobát szeretnék, egy éjszakára. | Chtl bych pokoj na jednu noc. |
| Van egy térképe? | Máte mapu města? |
| Egy étlapot kérnék | Můžete mi přinést jídelní lístek? |
| Kérném a csekket! | Zaplatíme! |
| Szervusz | Ahoj/Čau/Nazdar |
| Viszlát | Na shledanou |
